Lekezelő hangnem, elhallgatott információk, átláthatatlan várólisták - betegként ilyesmivel is szembesülhetünk. Bár a rendelők és kórházak közzé teszik a betegjogi képviselők elérhetőségét, kevesen tudják, pontosan mire való ez az intézmény.
Jogos páciensek
Régi beidegződéseink miatt sokszor ma sem szolgáltatóként, inkább egyfajta félistenként tekintünk az orvosokra, panaszainknak csak a váróban, vagy családi körben adva hangot. Bár tény, hogy az anomáliák jó része az egészségügy kaotikus viszonyaival függ össze, bőven vannak olyan problémák, amelyek mögött nem anyagi okok állnak. Ilyen például a megfelelő tájékoztatás elmulasztása, különösen, ha rossz hír közléséről van szó. "Az ezzel kapcsolatos orvosi attitűdök sokat változtak az elmúlt években: korábban általános volt, hogy az orvosok a pácienst nem, a családtagokat viszont tájékoztatták. Ez a gyakorlat bizonyos mértékben máig él, annak ellenére, hogy az 1997-ben életbe lépő egészségügyi törvény a páciens tájékoztatásának kötelezettségét írja elő" - mondja Pilling János pszichiáter, aki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében oktat orvosi kommunikációt. Mint mondja, az orvosok egy része úgy gondolja, betegük nem szeretne szembenézni a tényekkel: "Egy felmérésből például kiderült, hogy orvoskollégáink harmada máig saját mérlegelési jogának tartja, közölje-e páciensévelel a rossz hírt. A diagnózis közlése sem mindig párbeszédes formában történik, gyakran a beteg engedélyét sem kérik hozzátartozói felvilágosításához."
Sötétben tapogatózva
A tájékoztatás hiányát Bánki Endre betegjogi képviselő is komoly problémának tekinti: "Ez nincs betervezve az ellátásba, és a megfelelő információk hiányában a betegek önrendelkezési joga is csak nagyon korlátozottan érvényesül, miközben az egészségügyről szóló törvény szerint a beteg határozza meg, mely beavatkozásokhoz, vizsgálatokhoz járul hozzá, és melyeket utasít vissza."
|
|
|
Nem mindig ilyen felhőtlen az ellátás hangulata |
Az is gyakori probléma, hogy a szolgáltató nem teszi lehetővé, hogy a beteg hozzájusson az egészségügyi dokumentációjához - mivel ezt a kórház sok esetben perelőkészítő tevékenységnek tekinti. Ilyenkor a betegjogi képviselők segíthetnek, annak ellenére, hogy lényeges többletjoguk a betegéhez képest nincs. Igazi előnyt emiatt inkább a betegjogi képviselő eljárási rutinja jelent, valamint pusztán az a tény, hogy a képviselő által kezdeményezett vizsgálatra nagyobb hangsúlyt fektet az egészségügyi intézmény.
Kinek a jogai?
Fölmerülhet a kérdés, hogy ki veheti igénybe a betegjogi képviselő szolgáltatásait: "A képviselőhöz elsődlegesen maga a beteg fordulhat, de ha bármi okból ebben akadályoztatva van, meghatalmazás alapján képviselheti hozzátartozója, vagy bámely más személy is, akit erre a beteg írásban felhatalmaz" - foglalja össze a tudnivalókat Bánki Endre, majd hozzáteszi, hogy abban az esetben, ha a beteget meghatalmazás útján más személy képviseli, a betegjogi képviselő kötelessége megvizsgálni, hogy az adott eljárást maga a beteg is óhajtja-e. Ez egyben azt is jelenti, hogy hozzátartozója vagy más személy a cselekvőképes, jognyilatkozat tételére alkalmas beteget önös elhatározásából nem képviselheti. Halál esetén természetesen más a helyzet: ekkor az egészségügyi dokumentációban is rögzített, közvetlen hozzátartozó jogosult eljárni. A betegjogi képviseleti eljárás ez esetben is ingyenes, egyedül az egészségügyi dokumentáció másolati példányának kikérése esetén kell megfizetni a másolási költséget a szolgáltató felé.
Tipikus panaszaink
Mint Bánki Endrétől megtudtuk, a legtöbb megkeresés a kórházakból érkezik, aminek oka talán az, hogy a jogvédők heti rendszerességel vannak jelen az intézményekben. "Ettől függetlenül évről-évre egyre többen keresnek fel minket a szakrendelők ellátásával kapcsolatos panaszok miatt is, ugyanakkor az alapellátást érintő ügyek, azaz a háziorvosokkal kapcsolatos problémák - legalábbis Budapesten - nem jellemzőek."
|
|
|
A jogvédők nem hagynak magunkra |
Mint megtudtuk, a Betegjogi-, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány minden évben statisztikai célú adatgyűjtést végez, amely alapján kirajzolódnak tendenciák: "Leggyakrabban az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül, azaz a panasz nem megfelelő ellátással, előjegyzési anomáliákkal, várólistákkal kapcsolatos szabályok megsértésével, a haláleset körülményeinek kivizsgálásával kapcsolatos. Emellett szaporodnak az emberi méltósághoz való jog sérelmével kapcsolatos ügyek is, ahol a betegek az intimitás hiányára, hosszú várakozásra, orvosok által használt stílusra, hangnemre panaszkodnak".
Panaszos panaszokA megkérdezett szakember úgy látja, hogy a betegjogi képviselőkhöz érkező panaszok közel fele megalapozott, ami viszont nem jelenti, hogy ilyen mértékben tudnák érvényesíteni a betegek jogait: "Sok esetben olyan panasszal állunk szemben, ahol a két oldal egymásnak ellentmondó állításai oltják ki egymást, bizonyíthatóság hiányában pedig nem tudunk eredményt elérni. Megalapozott és bizonyítható panaszokról éppen ezért akkor beszélhetünk, ha olyan irat, tanú vagy egyéb bizonyíték áll rendelkezésünkre, ami objektív állásfoglalást tesz lehetővé." Ha kiderül, hogy a panasz jogos, a következmények a betegtől függnek: "Én például a tényállás tisztázása után leülök a beteggel arról beszélgetni, hogy a tények alapján milyen ‚szankcióval‘ lenne elégedett. A jogkövetkezmények a munkajogi felelősségrevonástól, a polgári jogi következményeken át a büntetőjogi felelősségrevonásig terjedhetnek." Mint megtudtuk, a betegjogi képviselő a beteget kártérítési perben nem képviselheti, és etikai okok miatt ügyvédnek, ügyvédi irodának sem ajánlhat ki ügyeket. A végső lehetősége emiatt peren kívüli egyezség létrehozásának segítése, a beteg oldalán.
Kik képviselnek?
A betegjogi képviselők felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és elvégeztek legalább egy hatvanórás jogvédelmi tanfolyamot. Az előbbiekből következik, hogy a képviselet ellátásához nem szükséges sem orvosi, sem jogi diploma. A betegjogi képviselő a szabályozás szerint nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt - a fórumokat olvasgatva mégis találunk erre példát.
Anonimitásba burkolvaNévtelen, anonim bejelentések esetén joszabály megköti a betegjogi képviselők kezét, hiszen bizonyos ügyek intézéséhez a beteg írásbeli megbízására van szükség - ennek hiányában nem tehetnek semmit. Más a helyzet, ha a beteg felkeresi a betegjogi képviselőt, és minden szükséges információt átad, majd ezután kér anonimitást. Ennek akkor van értelme, ha az ügy rendszerszintű hibára utal, amelyet nem az egyedi esetből kell levezetni. Az anonimitásnak a tapasztalatok szerint egyébként nincs nagy szerepe: "Praxisomban még nem fordult elő, hogy egy beteg által megfogalmazott megalapozatlan panasz következményeként a szolgáltató például rágalmazás miatt pert indítson, vagy bármilyen egyéb retorziót alkalmazzon." A betegnek attól sem kell tartania, hogy a panasztételt követően rosszabbul bánnak vele: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolgáltató különösen nagy figyelmet fordít arra a betegre, aki egyszer már igénybe vette a betegjogi képviseletet.
Szóljon hozzá: